A középiskolások bizakodóak a pénzügyi jövőjük tekintetében, mégis a fiatalok alig egyharmada rendelkezik valamilyen összegő megtakarítással, amiből mindössze 33 százalékuk tudna három hónapnál tovább megélni- derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A tanulók jóléti indexe alapján (ami a pályakezdők anyagi biztonságérzetét, munkával, egészséggel kapcsolatos véleményét számszerűsíti) a fiatalok leginkább az anyagi helyzetükkel elégedetlenek. A diákok nem tudnak spórolni, ami nem feltétlen a hajlandóság hiányát, sokkal inkább nehéz anyagi helyzetüket mutatja. Ugyanis több felmérés során kiszámolták már, hogy egy átlagos egyetemista – attól függően, hogy kollégiumban vagy albérletben lakik- 40-65.000 forintból tud kijönni havonta.
Ennek az összegnek az előteremtésére szolgálnak az ösztöndíjak, szociális támogatások, a diákmunka. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az esetek nagy többségében a megélhetéshez szülői támogatásra is szükség van, hiszen vannak olyan egyetemi szakok, ahol ebből az összegből legfeljebb a tankönyvekre futná. Ilyen feltételek mellett pedig saját lábra állni, félretenni - akár egy csekély összeget is - nagyon nehéz. Ezért nem a azon lamentál a diákok 59 százaléka, hogy hogyan rakjon félre nyugdíjas éveire, hanem sokkal inkább azon, hogy külföldön vállaljon munkát.
A jóléti index pusztán arról ad tanúbizonyságot, hogy a fiatalok egyik napról a másikra élnek, különösebb pénzügyi perspektíva nélkül. Erre megoldás lehet például részmunkaidős foglalkoztatás , amennyiben van rá kapacitás az egyetemi tanulmányk mellett, vagy akár nyáron a diákmunkában szerzett javak gyűjtögetése.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Fontos a család - hát még a pénz!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Kereső