Ki ne szeretne nyugdíjas korában a Bahamákon csücsülni, koktélt szopogatva? A britek és a németek több mint fele azt tervezi, hogy a nyugdíjas éveit melegebb éghajlaton tölti. A franciák és a spanyolok nem kívánják elhagyni hazájukat, ami nem is olyan meglepő tekintettel a helyi klímára. Az internetes kommunikáció, az olcsó utazási lehetőségek pedig ma már azt is lehetővé teszik, hogy a külföldre költöző nyugdíjasok ne szakadjanak el teljesen a családjuktól.
Az ENSZ becslése szerint 2025-re 1,1 milliárdnyi 60 év feletti lesz a Földön, közel duplája a 2000-ben regisztrált adatoknak. Európa elöregedő társadalmaiban drasztikusan csökken a fiatalkorúak száma, miközben a nyugdíjasoké folyamatosan nő: ma a teljes európai lakosság 20 százaléka 60 év feletti. A lakosság várható hosszabb élettartama és a születések számának csökkenése jellemzően a világ fejlett nyugati felét érintő probléma, ahol egyre nagyobb létszámú generációk kerülnek nyugdíjas korba úgy, hogy aktívak kívánnak maradni.
A jóléti társadalmakban egy végigdolgozott élet és a gyerekek felnevelése után jó esetben elérkezik az idő, amikor az ember már csak magával és párjával foglalkozhat, utazhatnak, pihenhetnek. Rengeteg utazási iroda szakosodott külön a nyugdíjasok utaztatására, vagy gondoljunk csak az Olaszországban fenntartott házakra, vagy épp a floridai nyugdíjas üdülő otthonokra. Az utazási hajlandóság leginkább pénzkérdés, de a mentalitás sem érdektelen. A külföldi nyugdíjasok nem érzik rosszul magukat azért, mert az általuk megkeresett pénzt magukra költik, és a gyerekeik sem nézik őket rossz szemmel, arra gondolván, hogy a szülők épp elherdálják az örökségüket.
A távol-keleti kultúrában az idős emberek büszkék arra, hogy olyan gyereket neveltek, aki képes őket és családját is eltartani. A hagyományos keleti társadalmakban még ma is az időseknek és bölcsességnek van kultusza. Ezzel szemben a nyugati társadalmakban az idősek nyugdíjas éveikben is önellátóak (szeretnének maradni), ha nem tudnak fenntartani egy teljes háztartást, inkább költöznek nyugdíjas otthonba, minthogy a gyerekeik terhére legyenek. Hiába próbálják Európában a válság óta mindenhol a többgenerációs együttélésre ösztönözni a lakosságot, sorra nyílnak az nyugdíjas otthonok.
Az azonban egy általános tévhit, hogy az átlag nyugat-európai nyugdíjas az év felét francia Riviérán töltené. A helyzet a nyugati, - korábban jólétinek nevezett - társadalmakban is egyre nehezebb, csak a felső társadalmi réteg engedheti meg magának a például a külföldi ház luxusát. Az átlagos kis nyugdíjas Nyugat-Európában is szorult helyzetben van, örül, ha korábban félretett pénzéből sikerül annyival kiegészíteni a nyugdíját, hogy elfogadhatóan megélhessen, nem költ luxusutazásokra.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Kereső