Az Európai Központi Bank jelentése alapján elmondható, hogy az Európai unióban az életbiztosítások helyzete valamelyest javult. A pozitív tendencia a háztartások életbiztosításainak hozamai után 44 milliárddal növekedő tartaléknak köszönhető az EKB jelentése szerint.
Alapvető különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Magyarországon életbiztosítással rendelkezők száma alacsonyabb a nyugat-európai országokhoz képest.
Itthon még mindig kevesen kötnek kockázati életbiztosítást, - autóra, házra előbb jut eszünkbe biztosítást kötni - holott az esetleges baleset, tragédia esetén nagy segítséget jelenthet a családnak a kifizetésre kerülő biztosítási összeg. Ugyanis a kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott biztosítási összeget fizet ki.
Ahogy Németh Zoltán AGNB ügyvezető igazgatója korábban kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül. „Ennek leginkább az az oka, hogy az emberekben nem tudatosult, hogy az életnek is van értéke, nem csak a vagyontárgyaknak. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a vagyontárgyak élveznek prioritást, az egészség és az élet védelme másodlagos” – fogalmazott a szakember.
Az AGNB felhívja a figyelmet arra, hogy a kockázati életbiztosítások piacának fejlődéséhez, vagyis az európai szinthez való felzárkózáshoz Magyarországon a hosszú távú gondolkodásra és a pénzügyi tudatosság javulására van szükség.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Kereső