AJÁNLÓ
 
09:00
2013. 07. 15.
A pénzügyi kultúra fejlesztése egyre gyakrabban megfogalmazott cél Magyarországon is. Arról...
A bejegyzés folyatódik
 
09:00
2013. 07. 15.
A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A...
A bejegyzés folyatódik
 
09:00
2013. 07. 15.
A BellResearch kutatócég legutóbbi felmérésében a válság hatásait, az általa indukált változásokat...
A bejegyzés folyatódik
 
09:00
2013. 07. 15.
Az Európai Központi Bank jelentése alapján elmondható, hogy az Európai unióban az életbiztosítások...
A bejegyzés folyatódik
 
09:00
2013. 07. 15.
2013. május–júliusban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
   
   

Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint a vizsgált régióban élők -beleértve tanyasi háztartásokat és nyugdíjból élőket- jövedelme országos viszonylatban alacsony, de képesek kigazdálkodni a megélhetést.

A háztartások többsége rendelkezik alapvető pénzügyi termékekkel (pl. bankszámla), így a lehetőség adott készpénzkímélő pénzügyi megoldások alkalmazására, ami a pénzügyi kultúra pozitív fokmérője. A tanulmány szerint azonban ez nem jelenti sem azt, hogy megfelelő tudás birtokában vannak a termékről, sem pedig azt, hogy a mindennapi életben használják ezeket a termékeket. Az idősebb korosztály, valamint a kisebb településen élők között a bankszámla és a bankkártya használat még mindig nem népszerű. Háztartási szinten havi 100 ezer forint nettó jövedelem után válik a bankkártya használathoz való hozzáállás pozitívvá.

A vizsgált háztartásoknak pozitív elképzelése van a jövőre vonatkozóan (tervezés, hosszú távú szemlélet) a megtakarításokat illetően. Ezzel szemben a felmérés kimutatásai alapján mindössze a háztartások 20,5 százaléka képes valóban megtakarítani, ezek közül is a 76 százalékuk a 140 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások közül kerül ki. A legbiztonságosabb megtakarítási formát bankbetétet tartják, második, illetve harmadik helyen pedig az ingatlan (föld, lakóingatlan) áll. Ennek ellenére, a vizsgált háztartásokban a készpénzben történő megtakarítás szerepel a második helyen. Mivel a megtakarítási célok hosszútávúak, a választott pénzügyi eszközök azonban rövid távra szólnak, a felmérés végzői a pénzügyi kultúrát ebből a szempontból negatívként ítélték meg (pozitívként azonban kiemelték, hogy olyan termékeket nem vásárolnak meg, amit nem ismernek).

Az elemzett háztartások 39 százaléka él valamilyen hitelkonstrukcióval (forint- vagy deviza alapú). Bebizonyosodott, hogy hitelfelvételkor nem számoltak annak árfolyam kockázatával. Tekintetbe véve azt, hogy a háztartások többsége ennek ellenére képes kigazdálkodni az idegen forrásokból származó kötelezettségeket, azt jelenti, hogy hogy tudásszintjük és korábbi tapasztalataik alapján azonosították a rendelkezésükre bocsátott információkat tudásszintjüknek megfelelően.

A tanyasi háztartások jövedelme elmarad a településen élőkétől, ami egyrészről a nyugdíjból élők magas arányával magyarázható, másrészről pedig azzal, hogy az ott élők nem élvezik előnyét a településeken jelentkező pozitív externáliáknak. A tanyasi háztartásokban még mindig a készpénznek van a legjelentősebb szerepe, az alacsony jövedelem szint miatt pedig kevés a megtakarítások száma. Tanyán élők legbiztonságosabb megtakarítási formának az ingatlanokat tartják, ennek ellenére főként készpénzben és bankbetétben tartják megtakarításukat.

Összességében a vizsgált háztartásokról elmondható, hogy konzervatívak pénzügyeik tekintetében, kockázatokat igyekeznek minimalizálni, ami pozitívnak mondható pénzügyi kultúra szempontjából. A jövedelmek szintje lehetővé tette mind a megtakarításokat, mind a hitelfelvételt, ugyanakkor megfelelő ismeretek híján, a háztartások ragaszkodnak a már bevált vagyontartási formákhoz, amik azonban nem alkalmasak megtakarítási céljuk eléréséhez. Hitelfelvétel szempontjából elmondható, hogy háztartásoknál a kockázatkezelési tevékenység jelen van, amit pozitívumként lehet értékelni. Azonban pénzügyi ismereteik nem elegendőek ahhoz, hogy körültekintő döntéseket tudjanak hozni. A hiányos tudáson alapuló, megfelelőnek gondolt kockázatkezelési stratégia valójában csak kockázattípusok közötti olyan helyettesítés, amelynek igazi jelentőségét megfelelő pénzügyi tudás hiányában a háztatások nem tudják reálisan megítélni.

Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint -pozitív jegyek jelenléte ellenére- a közép-alföldi háztartások pénzügyi kultúra szintje nem megfelelő kockázatkezelés szempontjából, szükséges fejleszteni.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

A létbiztonság teszi elégedetté a magyart

Tovább élünk, de miből?

Kirepültek, de sokba kerülnek

Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele

A nő sem lehet pénzügyi analfabéta

Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok

Lemaradva a magyar életbiztosítási piac

Utolsó kommentek