Nincsenek tisztában pénzügyi képességeikkel a fiatalok – derül ki egy friss kutatásból. A megkérdezettek harmada túlbecsüli, 10 százalékuk degradálja pénzügyi ismereteit.
A lakosság egészét nézve a fiatal (18 és 25 év közötti, felsőoktatásban tanuló) korosztály jóval kevésbé van eladósodva: mert míg a 18-69 éves lakosság körében 77 százalék azok az aránya, akik vettek már fel valamilyen hitelt, addig a most megkérdezett fiatalok alig negyederendelkezik – vagy rendelkezett – valamilyen hitellel. Többen rendelkeznek valamilyen megtakarított pénzzel is - 80 százalékuk -, szemben a teljes lakosság alig 54 százalékával. A diákok elsősorban az egyszerű – rövid távra szóló – megtakarítási formákat kedvelik, ugyanakkor megjelenik a hosszú távú tervezés is, a lakástakarékpénztári megtakarítási formát például a megtakarítók 8,6 százaléka jelölte meg.
Azok közül, akik nem tudnak megtakarítani, a fiatal férfiak több jövedelmet igényelnének a nőknél ahhoz, hogy tudjanak félretennii. Előbbiek átlagosan 181 ezer forint havi jövedelmet jelöltek meg, a nők átlagosan 174 ezret. A megtakarítani képes fiatal nők átlagos jövedelme ugyanakkor 49 ezer forint, míg a fiatal férfiaké átlagosan 65 ezer.
Meglepő eredménynek mondható, hogy a nincsenek jobb helyzetben a pénzügyi ismeretek terén azok, akik már végeztek ilyen tanulmányokat, a pénzügyi kultúrát sok tényező együttesen határozza meg. Leegyszerűsítve igaz, hogy minél érettebb valaki, annál fejlettebbek a pénzügyi ismeretei, a korral a készségek javulnak, a házas-gyermekes- és elvált fiatalok jobb válaszokat adtak a társaiknál, csakúgy, mint azok, akik már töltöttek időt külföldön.
A képességekben nincs eltérés fiatal nők és férfiak között, nem meglepő, hog több férfi gyűjt autóra, mint nő, ugyanakkor több nő tesz félre pénzt ajándékvásárlásra, mint férfi.
A megkérdezettek közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia, függetlenül a pénzügyi ismereteinek szintjével. Ez a tanulmány szerint egyrészt üdvös, mert nem vállalnak az ítélőképességüket meghaladó döntéseket, ugyanakkor a túlzott kockázatkerülés csökkenti az esélyt a jólét növeléséhez. Akadályozhatja ugyanis a pénzügyi lehetőségek kihasználását.
A kutatást az Állami Számvevőszék, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola valamint a Szegedi Tudományegyetem végezte több mint 2000 hallgató megkérdezésével.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Mit kezdjünk a használhatatlan forintjainkkal?
44 billió forintnál járnak a leggazdagabbak
Kereső