Többféle statisztika is készül a magyarországi kereseti viszonyokról, de a legérdekesebbek mindig a pályakezdőket érintő felmérések. A felvi.hu egyik gyűjtése alapján többek között kiderül, hogy a Szegedi Tudományegyetemen karain diplomázottak mekkora nettó keresetre számíthatnak.
A felmérésből kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetem végzett hallgatói között, a sikeresen állást keresők körében vizsgált adatok alapján leggyorsabban a gyógyszerészek (1,17 hónap) és az orvosok (1,26 hónap) találnak munkát. Meglepő, de legtöbbet a Mérnöki Karon diplomázók várnak, (vagy kell várniuk), ők 5,76 hónap után állnak munkába.
Viszonylag sok idő telik el a jogi karon végzettek diplomaszerzése és első munkahelyeinek megtalálása között is, bár elképzelhető, hogy utóbbiak válogatósabbak munkahely választás tekintetében. A bölcsészek viszont az összegyetemi átlagnál (3,9 hónap) némileg hamarabb, 3,76 hónap után találnak munkát, azonban lehetséges, hogy nem a legmagasabb presztizsű szektorokban.
Mivel az élelmiszerárak mindenki számára (közel) azonosak, ezért az alacsony jövedelműek evesebb bevételükből nagyobb arányban kénytelenek költeni élelmiszerre, mint akinek magasabb a jövedelme – írja a TÁRKI.
kép innen
A kutatóintézetz szerint a magyar háztartások átlagosan jövedelmük harmadát (33%-át) fordítják élelmiszerre. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások teljes jövedelmük 38%-át, a leggazdagabbak csak 29%-át költik élelmiszerre.
Élvezeti cikket közel azonos gyakorisággal fogyasztanak a gazdagabb és szegényebb háztartások, közlekedésre és internet-előfizetésre azonban míg a szegényebb háztartások 40-50%-a költ, a közepes jövedelműektől a gazdagok felé meredeken nő ez az arány. Ugyanez a tendencia az üdülés, a művelődés, oktatás valamint a szórakozás esetében is, de még a leggazdagabbaknál sem éri el az arány az 50 százalékot. További részleteket itt olvashat.
Egy agilis tanácsadó akár fél éven belül létrehozhat egy ütőképes csapatot, amellyel jól fizető lesz a másodállás.
Sokan vannak, akik mellékes jövedelemmel szeretnék kiegészíteni a családi büdzsét, de nem találják a megfelelőt. Ez nem is egyszerű feladat, mert sok munkahelyen 8-10-12 órát követelnek a dolgozótól, emellett pedig nehéz mellékesre szert tenni.
Ezzel összhangban vannak az Eurostat adatai: Magyarországon viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik másodállással rendelkeznek. 2010-ben Magyarországon 2 százalék volt ez az arány, míg az uniós országok átlaga 3,7 százalékot tett ki. A skandináv országok járnak az élen, ott 8-9 százalék a másodállást vállalók aránya, de a hollandok 7,2 százalékos eredménye is magasnak számít Európában.
Az Economist grafikonja márciusi grafikonja alapján a magyarok költik a legtöbbet alkoholra és cigarettára, átlagban a fizetésük 10 százalékát. A legkevebb Iránban jut ezekre. Ételre és alkoholmentes italokra a magyarok 18 százalékot szánnak a bérből, nem egészen dupláját az alkohol-dohányáru kombóra elvertnél. (A grafikont megnézheti itt.)
Az állítás mellett szól, hogy a Magyar Kardiológusok Társasága szerint a személyenkénti cigarettafogyasztás Magyarországon duplája a világátlagnak, fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. A regisztrált és nem regisztrált alkoholfogyasztás pedig átlagosan 14,15 liter fejenként, amely Európában szintén a legmagasabbak között van.
kép forrása: Origo
Egy kanadai vizsgálat szerint ugyanakkor a fogyasztói árak uniós átlagát alapul véve az alkohol és a dohánytermékek Magyarországon voltak a legolcsóbbak tavaly.
A statisztikák szerint hatalmas különbségek vannak a lakossági egy főre vetített jövedelmek között. 2011-ben hétszeres volt a különbség a két véglet között.
Kedvező lett a legfrissebb hivatalos bérstatisztika. A nettó bérek esetében több mint 4 százalékos emelkedést mutatott, ez azt jelenti, hogy az inflációval korrigált reálbérek 2,2 százalékkal emelkedtek az év első három hónapjában.
Bár az adat kétségtelenül kedvező, de a bérstatisztikákat érdemes a helyükön kezelni, mivel azok csak egy átlagot mutatnak. (A KSH a legalább 5 dolgozót foglalkoztató szervezetek, cégek adatait vizsgálja, és nem számít bele a statisztikába a családi adókedvezmény.) A bérstatisztikát torzítja, hogy a magas jövedelmek erőteljesen felfelé, az alacsonyabbak pedig lefelé húzzák, így nem ad feltétlenül teljes képet a lakossági pénzügyi viszonyairól.
Jövedelmi tizedek
Éppen ezért érdemes jobban megvizsgálni, mit mutatnak a jövedelmi helyzetről szóló legfrissebb statisztikák. A KSH március elején közzétett elemzése, amely a lakosság 2011-es jövedelmi viszonyait mutatja be, érdekes adatokkal szolgál. Kiderül belőle, hogy az emberek többsége - az egy főre vetített adatok szerint - átlag alatti jövedelemmel rendelkezik. Az éves átlagos nettó jövedelem 2011-ben 989 ezer forint, azaz havi 82,4 ezer forint volt. Ennél azonban a tizedekre osztott lakosságnak csak a felső négy tizedébe tartozóknak volt magasabb a nettó jövedelme - hat tizedben ettől elmaradt a nettó jövedelem.
Egyensúlytalanságra utal, hogy a legalacsonyabb éves nettó jövedelem az említett statisztika szerint - az első tizedben soroltaknál - 315,5 ezer forint volt, ami havi 26,3 ezer forintot jelentett. A legmagasabb kategóriában viszont az éves nettó jövedelem 2,28 millió forintra rúgott, ez pedig havonta 190 ezer forintot jelentett átlagosan. Azaz a két véglet között óriási, több mint hétszeres volt a különbség.
Szintén jelentős különbségek vannak a jövedelmekbe nem számolt a biztosítóktól kapott összegek tekintetében is. (Arra nincs külön bontás, hogy milyen biztosítási eseményekhez voltak köthetőek az kifizetések.) A statisztika szerint a felső jövedelmi tizedekbe tartozók jóval nagyobb összeghet jutottak a biztosítóktól. Az egy főre vetített, biztosítóktól kapott összeg 2011-ben a legfelső tizedbe tartozóknál 15 ezer forint volt, a nyolcadik és kilencedik tizedbe soroltaknál ennek töredéke, 2028, illetve 2364 forintot tett ki. Az alacsonyabb kategóriákban azonban ennél is kevesebb volt, 103-608 forint között szóródtak a biztosítói kifizetések.
Kereső
